Továbbra sincs jele az álláspontok közeledésének a magyar helyreállítási tervről zajló tárgyalásokon - tudta meg az EU Monitor. Egyesekben már az a kérdés is megfogalmazódik a lap szerint, hogy az adott feltételek mellett a magyar kormány valóban akarja-e a megállapodást.
Novemberben jóváhagyhatja az Európai Bizottság a magyar, illetve lengyel helyreállítási terveket, viszont jogállamisági kritériumokhoz kötik majd a kifizetéseket – írja a Reuters bennfentes források alapján.
A nap elejéhez képest délutánra egy kimondottan vegyes kép alakult ki az európai részvénypiacokon, viszont a magyar tőzsde kiemelkedően jó teljesítményt nyújt, köszönhetően a hazai blue chipeknek. Az optimizmus részben annak köszönhető, hogy a Portfolio minapi összefoglalójával összhangban arról írt brüsszeli forrásai alapján az EU-Monitor és a Népszava, hogy bár a szeptember 30-i határidőig nem sikerült megállapodni a magyar helyreállítási tervről a kormánynak az Európai Bizottsággal, de ez heteken belül összejöhet. Ha ez így lesz, akkor még év végéig befolyhat a magyar államkasszába a 2511 milliárdos terv 13 százalékos előlege, azaz 326 milliárd forint.
„Én nagyon pozitívan nézek a jövőbe, és teljesen racionálisnak látom azt, hogy akár szeptember 30-áig, akár az azt követő hetekben a megállapodásra sor kerülhessen” – jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen rendezett fejlesztéspolitikai panelbeszélgetés keretében Ágostházy Szabolcs a 2511 milliárd forintos magyar helyreállítási terv brüsszeli elfogadásának várható időzítése kapcsán. A Miniszterelnökség uniós forrásokért felelős államtitkára a minapi devizakötvény-kibocsátásokra is utalva megjegyezte, hogy „van pénz” a költségvetésben és különösebb gond nélkül már el is indult a brüsszeli vitáktól függetlenül is a helyreállítási tervünk, illetve a 2021-2027-es fejlesztési ciklus végrehajtása. A panelbeszélgetésben az Európai Bizottság magyarországi képviseletvezetője, Zupkó Gábor is részt vett, aki megerősítette, hogy folyamatosak és konstruktívak a tárgyalások a magyar kormány és a Bizottság között a helyreállítási tervről, és a közelmúltban volt is előrelépés. Ezért az államtitkár által is jelzett pozitív kilátás kapcsán úgy fogalmazott, hogy „az optimizmus indokolt lehet, és nyilvánvalóan mindenkinek az az érdeke, hogy eredményesek legyenek ezek a tárgyalások.”
Zöld utat kapott az Európai Bizottságtól (EB) hétfőn a román nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi terv (PNRR), amely a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó európai uniós pénzügyi csomagból Romániának jutó 29,2 milliárd euró felhasználási módját részletezi.
Európai parlamenti képviselőknek válaszolva ma azt mondta ki az Európai Bizottság elnöke, hogy pár héten belül elindítják a renitensnek tartott tagállamokkal szemben a jogállamisági eljárások első lépéseit, azaz hamarabb, mint arra valószínűleg a magyar és a lengyel kormány számíthatott. Emellett azt is jelezte Ursula von der Leyen, hogy addig nem fogadják el az érintett tagállamok helyreállítási terveit, amíg nem kötelezik el magukat a bíróságok függetlenségével, illetve a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos bizottsági javaslatok betartása irányába. Ez jelentősen növeli az esélyét annak, hogy például a magyar helyreállítási tervet egyelőre nem fogadja el a Bizottság, noha délelőtt még azt mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy legalább 50% az esélye a tervünk brüsszeli elfogadásának.
Angela Merkel német kancellár reményét fejezte ki Varsóban szombaton, hogy párbeszéd útján meg tudják majd oldani a lengyel igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban az Európai Bizottsággal szemben fennálló vitákat, mert "a politika több annál, mint hogy csak a bíróságra járjanak".
Már tegnapi összefoglalónkban is rámutattunk, hogy a jogállamisági feltételek teljesítéséhez köti az Európai Bizottság a lengyel és valószínűleg a magyar helyreállítási tervek elfogadását és erre még erősebb üzenetet tartalmaz az az interjú, amely ma jelent meg a Financial Times-ban az igazságügyi uniós biztossal.
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta a NextGenerationEU finanszírozására szolgáló zöldkötvény-kibocsátás keretrendszerét, melyet független szakértők értékeltek ki - jelentette be a brüsszeli testület. Ez újabb lépést jelent azoknak a zöldkötvényeknek a kibocsátása felé vezető úton, melyek értéke a 250 milliárd eurót is elérheti, és amelyek a NextGenerationEU helyreállítási eszköz teljes értékpapír-kibocsátásának 30%-át teszik majd ki.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
A súlyos brüsszeli vitákat generáló magyar gyermekvédelmi törvény elfogadása óta a Portfolio adatai szerint csaknem 400 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság a magyar államnak, ami rámutat arra, hogy a viták mellett sincs gond eddig a 2014-2020-as pénzek folyósításával. Az igazán nagy kérdés inkább az, hogy mi lesz ősszel az új magyar fejlesztési programjainkkal: jóváhagyják-e azokat még idén, vagy átcsúsztatják 2022-re, mert ettől is függ, hogy év végén csökkenni tud-e az adósságrátánk, ahogy a "kicentizett helyzet" veszélyére a minap az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet.
Az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy első körben három uniós tagállamnak - Belgiumnak, Luxemburgnak, és Portugáliának - folyósít összesen közel 3 milliárd euró előfinanszírozást a koronavírus-járvány okozta károk fedezésére szolgáló helyreállítási alapból.
Az Európai Bizottság hét uniós tagállam, köztük Magyarország esetében hosszabbítja meg a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpraállás finanszírozását segítő helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét - közölte Veerle Nuyts, az Európai Bizottság illetékes szóvivője a brüsszeli testület szokásos sajtótájékoztatóján kedden.
Az európai uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) hétfőn elfogadta négy tagállam, Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus nemzeti helyreállítási tervét, melyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása; a Tanács elsőként 12 tagállam helyreállítási tervének adott zöld jelzést július közepén.
Nem kellően hatékonyak Magyarországon az uniós pénzosztási kontroll mechanizmusok, illetve nem elégséges a korrupció elleni küzdelem, továbbá a bíróságok függetlensége terén is vannak kérdőjelek – lényegében ezeket tartalmazza az az éves jogállamisági jelentés, amelyet ma hoz nyilvánosságra Brüsszelben az Európai Bizottság, és a Politico, illetve a Financial Times már lehetőséget kapott az előzetes betekintésre. Az anyag tehát a tavalyihoz hasonlóan most is fokozottan kritikus többek között Magyarországgal szemben, ami a lapok megjegyzése szerint indokokat adhat ahhoz, hogy a Bizottság késleltesse a magyar helyreállítási terv elfogadását, illetve az egyéb EU-pénzek terén is nyomást tudjon gyakorolni a kormányra. Hivatalosan persze a jogállamisági jelentés és az EU-pénzeket érintő jogállamisági mechanizmus között nincs direkt kapcsolat.
Az európai uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin kedden elfogadta 12 tagállam nemzeti helyreállítási tervét, amelyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása.
Az egyeztetések zajlanak a magyar hatóságok és az uniós illetékesek között, az ország finanszírozása biztonságos, és a magyar helyreállítási terv késedelmes uniós elfogadása nem veszélyezteti a magyar programok megvalósítását – hangsúlyozta kedden Brüsszelben Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek (Ecofin) tanácskozását követően. A pénzügyminiszter a globális vállalati minimumadóról és a megugró magyar inflációról is nyilatkozott többek között.
A hétvégi egyeztetések egyelőre nem hoztak áttörést azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság az aggodalmak ellenére elfogadja-e Magyarország helyreállítási tervét, az uniós szóvivő szerint ugyanis még időre van szükségük az értékeléshez. Akár több hónapos csúszás is elképzelhető.
Több egybehangzó brüsszeli értesülés szerint az Európai Bizottság egyelőre nem adja áldását a magyar kormány által május 12-én benyújtott helyreállítási tervre, a benne foglalt 2511 milliárd forintos támogatási programra, mert további korrupcióelleni intézkedéseket, illetve a pénzek szabályos felhasználását garantáló lépéseket vár el a testület.
Az Európai Bizottság elfogadta Ausztria koronavírus-járvány utáni helyreállítási tervezetét - jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök hétfőn Bécsben, az osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón.